TTSE alapszabály

Az Tápió Térségi Sportszolgáltató és Életmód Egyesület Alapszabálya

Az egyesület neve: Tápió Térségi Sportszolgáltató és Életmód Egyesület

Az egyesület rövidített neve: TTSE

Az egyesület székhelye: 2764 Tápióbicske,Rákóczi út 50.

Az egyesület: Sportegyesület

Az egyesület célja: A tagok testi és lelki egészségének megőrzése, és helyreállítása érdekében sportolási és versenyzési lehetőség megteremtése.

Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feladathoz kapcsolódó tevékenységként:

Mozgásszegény életmódból származó népbetegségek: elhízás, cukorbetegség, gerincdeformitások, keringési problémák megelőzése, korrekciója, tartásjavítás, gyógytestnevelés és egyéb rehabilitációs és rekreációs tevékenység;
Az egészségmegtartás, kor és nemi specifikus betegségek megelőzése (pl. intim torna, szexuális felvilágosító előadások, korosztályos programok);
Testi, lelki, szellemi egészség és harmónia megtartását és stressz kezelést, stressz oldást szolgáló programok, előadások, kurzusok szervezése, rendezése, lebonyolítása.
Mediball sportág széles körű népszerűsítése. A mediball jótékony hatásának megismertetése minden korosztályban: különös tekintettel a tanulási képességek fejlesztésére, a rehabilitációra és a stressz oldásra, ill. a test-lélek-szellem harmóniájának kialakítására;
A tagok szellemi és fizikai fejlődésének elősegítése;
Fogyatékkal élők szellemi és testi fejlődésének alternatív mozgásterápiával történő fejlesztése;
Személyi és a környezeti higiéné kapcsolatának fejlettebbé és erősebbé tétele: mentálhigiéné, gyermek és ifjúsági higiéné, táplálkozás higiéné.
Mentálhigiéniai szaktanácsadás.
Önismereti tréningek.
Külső pályázatokon részvétel, valamint az egyesület által kiírt pályázatok meghirdetése, lebonyolítása és díjazása (pl: fotó, sport, egészségmegőrzés, természet és állatvédelem)

Az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi az a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) a)-u) pontjaiban meghatározott feladathoz kapcsolódóan tevékenységként:

A nemzettudat kialakítása, különös tekintettel a határon túli kapcsolatok ápolása. A nemzettudat megtartása mellett az európai normák kialakítása, különös tekintettel az európai integrációs folyamatokra (pl. tábor, találkozók);

Az ifjúság nevelés, prevenció kiemelten a drog és az alkohol fogyasztás témájában, bűnmegelőzés (táborok, rendezvények);

2.3. Sajátos Nevelési Igényű személyek tanulását és mozgáskultúráját fejlesztő tevékenységek;

Az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bek. 15. pontjában meghatározott feladathoz

kapcsolódóan tevékenységként:

A tagjai részére sportolási, versenyzési lehetőség biztosítása;

Tömegsport ezen belül különösen az egészséges életmódra nevelés alapjainak megteremtése, a szabadidő kulturált, értelmes eltöltésének biztosítása minél szélesebb korosztály részére, alakformáló kondicionáló torna tartása, úszásoktatás,

kismama torna, senior torna, senior tánc, lovaglás;

Mediball (labdajáték az egészségért), harcművészeti stílusok, joga, fitness és kondícionáló programok, labdajátékok, wellness egészségprogramok, vizisportok, művészeti kreatív tevékenységek és mozgásformák, lovaglás népszerűsítése;

Versenyek rendezése, bemutatók edzőtáborok tanfolyamok, oktatói tanfolyamok tartása, művészeti mozgásformák kezdeményezése és lebonyolítása;

Az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bekezdésében meghatározott feladathoz kapcsolódóan, tevékenységként:

Természeti környezet védelme, az egészséges természet, sport – ember harmóniájával összefüggésben a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, szemléletformálás;

Az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5 § (1) bekezdésében meghatározott feladathoz kapcsolódóan, tevékenységként:

Népi hagyományok, szokások, kultúra felelevenítése, hagyományaink megismerése és őrzése;
Művészeti kreatív tevékenységek;

Továbbképzések, tanfolyamok, előadások szervezése, lebonyolítása.

Karitatív akciók szervezése és lebonyolítása.

A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

Az egyesület jogállása jelenleg nem közhasznú, de működésében már most követni kívánja a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályokat.

Az egyesület logója:

Logó leírása: Négyszög, színe kék és zöld átmenő színárnyalat, benne a négyszög oldalait érintő kör, lila színnel kitöltve, a körben nyolc darab ellipszis vonalak világosabb lila színnel, egymást átszelve a kör oldalát érintve, az ellipszisben a Tápió Térségi Sportszolgáltató és Életmód Egyesület rövidített neve nagybetűkkel beleírva TTSE. Az ellipszisek

középpontjában kör, teli fele kék, fele zöld színnel, a színeket hullámmal elválasztva, a zöld színben kék színnel beleírva Tápió, a kék színben beleírva zöld színnel Ball, a kör szemből jobb oldalán a hét csakra pont színei alulról felfelé piros,narancssárga,citromsárga,zöld, kék, királykék és lila szín.

Az egyesület szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II.

Az egyesület tagsága:

Az egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki az egyesületben sporttevékenységet végez, és aki az egyesület alapszabályát elfogadja, és tagi kötelezettségeit teljesíti.

Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes, és jogi személy, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

Az egyesület tiszteletbeli tagjává választható az a külföldi vagy magyar állampolgárságú személy is, aki az egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában illetve az egészségmegőrzés és fejlesztés, valamint sporttevékenységek területén jelentős érdemet szerzett, és az egyesület tevékenységét eredményesen támogatja, támogatta.

A tagsági viszony a vezetőség határozata alapján jön létre. A belépési szándékot írásbeli belépési nyilatkozattal kell bejelenteni.

A tiszteletbeli tagsági viszonyról – a vezetőség javaslata alapján – a közgyűlés dönt. Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.

Az egyesület tagjai részt vesznek az egyesület tevékenységében, a szervezési feladatok ellátásában és rendezvényein, továbbá részt vesznek az egyesület vezető tisztségviselőinek, és szerveinek megválasztásában és tevékenységében.

A tagok jogai és kötelezettségei:

A tag kötelezettsége

Az egyesület fejlődését, eredményességét illetve az egyesületi célkitűzések megvalósítását elősegíteni;
A tagdíjat rendszeresen fizetni;
A szervezeti életben vállalt tisztséget a legjobb tudása szerint ellátni;
Sportszerű magatartást tanúsítani;
Az egyesület alapszabályát és egyéb szabályait, szabályzatait betartani illetve betartását biztosítani;
Az egyesületi sporttevékenységet népszerűsíteni.

A tag jogosult

Részt venni az egyesület tevékenységében, rendezvényein;

A vezetőség, ellenőrző bizottság, egyéb sportegyesületi szervek megválasztásában részt venni;
A vezetőség, ellenőrző bizottság, egyéb sportegyesületi szervek tagjává válni választás alapján;
A közgyűlésen részt venni, észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani;
A szavazatával a döntésekben részt venni;
Ajánlásokat tenni az egyesületet, illetve az egyesületi sporttevékenységet érintő kérdések megtárgyalására.

A pártoló tag kötelezettségei

Az alapszabály betartása;
Az egyesület célkitűzéseinek támogatása, az egyesület illetve az egyesületi sporttevékenység fejlődésének, eredményességének elősegítése;
Sportszerű magatartás;
A vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetése;
Az egyesületi sporttevékenység népszerűsítése.

A pártoló tag jogai

Javaslatokat tehet az egyesület működésével kapcsolatban;
Az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet;
Tanácskozási joggal részt vehet az egyesület rendezvényein, de a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségviselővé nem választható.

A tiszteletbeli tag kötelezettségei

Alapszabály betartása;
Az egyesület erkölcsi támogatása;
Sportszerű magatartás.

A tiszteletbeli tag jogai

Tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, és az egyesület rendezvényein; de a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, és nem választható.
Véleményt nyilváníthat egyesületet érintő kérdésekben;
Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

A tagsági viszony megszűnik:

Kilépéssel: a tag tagsági jogviszonyát a vezetőséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indoklás nélkül megszüntetheti.
Felmondással: az egyesület a tag jogviszonyát 30 napos határidővel felmondhatja, ha a belépéshez szükséges feltételeknek nem felel
Törléssel: ha az egyesület tagja tagdíjfizetési kötelezettségének időben nem tesz eleget, a vezetőség 30 napos határidő tűzésével, a következményekre történő egyidejű figyelmeztetés mellett, erre felszólítja. A határidő eredménytelen elteltével a tagdíjat nem fizető tag egyesületi tagsága megszűnik.

Kizárással: A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a vezetőség folytatja le. Az egyesületből kizárható az a tag, aki az egyesület alapszabályát ismételten, vagy súlyosan megsérti, így különösen:

az egyesület vagyonát szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megkárosítja, vagy egyéb vagyoni hátrányt okoz;
magatartása az egyesület jó hírnevét, érdekeit súlyosan, vagy ismételten sérti,
szándékos bűncselekményt követ el, és ezért őt a bíróság jogerősen elítéli,

A kizárási eljárásban a tagot a vezetőség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A vezetőség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú vezetőségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

Az egyesület tagja a kizárását kimondó határozat ellen a Ptk. 3:35. – 3:37. §-i szerint jogorvoslattal élhet.

A tag halálával.

III.

Az egyesület szervezete: A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely évente legalább egyszer ülésezik. Az üléseket az egyesület vezetősége a vezetőség határozatával meghatározott helyszínre hívja össze.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor a megismételt közgyűlést az eredeti időponttól számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni. Az azonos napirenddel összehívott megismételt közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz, ha erre a tagokat az eredeti meghívóban figyelmeztették, de az egyesület céljának módosításáról, illetve az egyesület megszűnéséről határozat ilyen esetben nem hozható.

A közgyűlésen az egyesület pártoló tagjai, tiszteletbeli tagjai, valamint a vezetőség által meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

A sportegyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

az alapszabály módosítása;
az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
az éves költségvetés elfogadása;
az éves beszámoló – ezen belül a vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
a végelszámoló kijelölése
Az egyesületi tagdíj megállapítása,
tiszteletbeli tagok választása,
minden olyan ügyben való döntéshozatal, amelyet a jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe

Az egyesület közgyűlését az elnök hívja össze írásban, az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyét és a javasolt napirendeket tartalmazó írásbeli meghívóval a tagok részére történő kézbesítés útján. A közgyűlési meghívót a közgyűlés időpontja előtt, legalább 15 nappal előbb kell kézbesíteni a tagoknak. A közgyűlésről az egyesület pártoló tagjait, tiszteletbeli tagjait a meghívó megküldésével tájékoztatni kell. A meghívót az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés útján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei az egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés határozatait, az éves beszámolók, és közhasznúsági melléklet elfogadását is beleértve, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlésen a tagok szavazati jogukat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A közgyűlés a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, és a két jegyzőkönyv hitelesítőt a közgyűlés kezdetén a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint választja meg. A szavazások során leadott szavazatokat a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető számlálják meg. A szavazás eredményét, a meghozott határozatok szövegét a levezető elnök hirdeti ki.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévőket, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott nyilatkozatokat, a közgyűlési határozatokat, a határozatokra leadott szavazatok és

ellenszavazatok, a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

A közgyűlési határozatokat külön is nyilván kell tartani, mely nyilvántartásnak tartalmaznia kell a határozat tartalmát, meghozatalának időpontját, hatályát, a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét. A közgyűlési határozatokat az érintettekkel a közgyűlés időpontjától számított 30 napon belül írásban közölni kell, valamint az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés útján nyilvánosságra kell hozni.

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén a vezetőséggel előzetesen egyeztetett időpontban, a vezetőség valamely tagjának jelenlétében, az éves beszámolóról, és a közhasznúsági mellékletről pedig saját költségére másolatot kérhet.

A vezetőség

Az egyesület ügyintéző, és képviseleti szerve a 3 tagú vezetőség, amely elnökből, elnökhelyettesből és titkárból áll.

A vezetőséget az egyesület tagjai közül közgyűlés választja meg az általános szabályok szerint. A vezetőség megbízását öt évre kapja, a megbízás annak elfogadásával jön létre. A vezetőség munkájáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. A vezetőség szervezi és irányítja az egyesület munkáját. A vezetőség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, illetve amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont. A vezetőség jelentősebb kérdésekben köteles a közgyűlés állásfoglalását kikérni.

A vezetőség szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal ülésezik. A vezetőség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. A vezetőségi ülés határozatképességére, a határozathozatalra, a szavazati jog gyakorlására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vezetőség üléseit az elnök hívja össze írásos meghívóval, mely tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a vezetőségi ülés időpontját, helyét és a javasolt napirendeket. A meghívót a vezetőségi ülés időpontja előtt legalább 15 nappal kell kézbesíteni. Az ülést az elnök vezeti. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a vezetőségi ülés helyét, és időpontját, a jelenlévők nevét, az ülésen történt főbb eseményeket, a megtárgyalt napirendet, elhangzott véleményeket, elfogadott határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát. Az ülésről készült jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül írásba kell foglalni, melyet valamennyi jelenlévő aláír. A vezetőség határozatait is külön kell nyilvántartani, a közgyűlési határozatok nyilvántartására, közlésére, nyilvánosságára vonatozó szabályok szerint. A vezetőségi ülés határozatképességére és a határozatképtelenség miatt megismételt vezetőségi ülésre a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit a közügyektől eltiltottak.

A vezetőség feladatai és hatásköre

Az egyesület és az egyesületi sporttevékenység programjainak kidolgozása;
Az egyes feladatok ellátásához munkacsoportok létrehozása és azok beszámoltatása;
Az egyesület gazdálkodásának irányítása;
az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
a tagság nyilvántartása;
az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A vezetőségi tagok kötelességei

A vezetőségi üléseken és a közgyűlésen való részvétel;
Észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével, sporttevékenységével kapcsolatban;
A közgyűlés és a vezetőség határozatainak, ajánlásának megtartása, illetve végrehajtása;
Folyamatos kapcsolattartás az egyesület tagjaival és szerveivel;
Beszámolás a vezetőségben vállalt feladatok végrehajtásáról.

A vezetőség összetétele

Elnök

Az elnök a vezetőség közreműködésével irányítja és vezeti az egyesület tevékenységét.

Az egyesület elnöke önállóan képviseli az egyesületet.Önállóan rendelkezik az egyesület bankszámlája felett. Összehívja és vezeti az éves közgyűlést és a vezetőségi ülést, összefogja és irányítja a vezetőség munkáját, a titkárral szervezi és intézi az egyesület ügyeit. Ellátja az egyesület szakmai képviseletét más fórumokon. Döntési jogköre van mindazokban az ügyekben,

amelyek nem tartoznak a közgyűlés és a vezetőség kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület munkavállalóival szemben gyakorolja munkáltatói jogkört.

Elnökhelyettes

Az elnök távollétében megbízás útján képviseli az egyesületet, összefogja és irányítja a vezetőség munkáját. Segíti az elnököt feladatai ellátásában.

Titkár

Az elnök irányításával szervezi és intézi az egyesület ügyeit, gondoskodik az egyesület feladatainak ellátásáról, az adminisztrációs munka elvégzéséről, gondoskodik a közgyűlés, illetve vezetőség üléseinek előkészítéséről. Felelős a többi társadalmi szervezettel való kapcsolattartásért. Munkája során segítséget kérhet és kaphat a tagságtól.

A vezetőségi tagok megbízatása megszűnik

határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
visszahívással;
lemondással;
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az egyesület első vezetőségének tagjai

Elnök: Gigorné Nagy Katalin (Hajas Margit) 2764 Tápióbicske, Rákóczi út 50. sz. alatti lakos.

Elnökhelyettes: Hegedűs Ágnes (an.: Szalga Ágnes) 2760 Nagykáta, Kadarka u. 11. sz. alatti lakos.

Titkár: Kiripolszki Attiláné szül. Pcselnyikova Dzsamilla (an.:Dudok Emerencia) 2711 Tápiószentmárton, Rákóczi Ferenc u.27 alatti lakos.

Ellenőrző Bizottság

A gazdálkodás ellenőrzésére a közgyűlés 3 tagú ellenőrző bizottságot (elnök és két tag) választ. Az ellenőrző bizottság megválasztásának módjára, a tisztség keletkezésére és megszűnésére, a tagok összeférhetetlenségére vonatkozóan a vezetőségre vonatkozó szabályok irányadóak.

Az ellenőrző bizottság megbízását 5 évre kapja, munkájáról a közgyűlést évente tájékoztatja. Az ellenőrző bizottság az egyesület gazdálkodásának ellenőrzésére köteles, munkatervét és ügyrendjét maga állapítja meg.

Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az ellenőrző bizottság tagja az egyesület közgyűlésének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy a vezetőséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült

A közgyűlést vagy a vezetőséget az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és vezetőség összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, Az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

Sportfegyelmi kérdések:

Sportfegyelmi kérdésekben a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III.12.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

IV.

Az egyesület gazdálkodása:

Az egyesület vagyona tagdíjakból, magán-, és jogi személyek felajánlásából, rendezvény-, és egyéb bevételekből képződik.

A tagdíj mértékét minden évben a közgyűlés állapítja meg. A 2016. évi tagdíjat a nyilvántartásba vételről szóló bírósági végzés jogerőre emelkedése után 15 napig kell befizetni. Az év közben csatlakozók a felvételüket követően részarányosan fizetnek tagdíjat. A mindenkori éves tagdíj mértékét az egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg.

Befizetés módja: az egyesület pénztárába készpénzben, vagy átutalással az egyesület bankszámlájára

Az éves tagdíjat a tárgyévi rendes közgyűlést követő hónap utolsó napjáig kell az egyesület részére egy összegben befizetni.

A pártoló tagok az általuk felajánlott összeget a pártoló tagságot létrehozó megállapodást követő 1 hónapon belül fizetik be.

Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, csak a feladataik ellátásában kapcsolatos költségeik megtérítésére jogosultak.

Az egyesület számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

Az egyesület kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

Beszámolási szabályok:

Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Az éves beszámoló tartalmazza:

mérleget,
eredménykimutatást,
kiegészítő mellékletet.

Az egyesület beszámolójának kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

Az egyesület beszámolójának kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.

Az egyesület köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges Ectv. 32. § szerinti adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.

Az egyesület szolgáltatása igénybevétele módjáról szóló tájékoztatót, illetve beszámolóit és közhasznúsági mellékletét az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztés útján nyilvánosságra kell hozni.

VI.

Határozathozatal:

A közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább két fő jelen van. A közgyűlés és a vezetőségi ülés nyilvános.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

VII.

Az egyesület megszűnése:

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület megszűnik, ha a tagok feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondják, a bíróság feloszlatja, vagy megállapítja megszűnését, és a nyilvántartásból törli.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a kitűzött célt megvalósította, és a tagok új célt nem határoztak meg,
a tagok száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

VIII.

A sportegyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V, törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről, és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, és a sportról szóló 2004.évi

törvény rendelkezései irányadóak.

Nagykáta, 2018.12.29.

………………………………………….

elnök

Előttünk mint tanúk előtt:

……………………………………….. ……………………………………… név cím